Főbb különbség: Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, és sajnos a mai világban meglehetősen gyakori. Az asztma ismert, hogy ismétlődő időszakokat okoz a zihálás, a mellkasi szorítás, a légszomj és a köhögés. A tüdőbetegség hosszú távú tüdőbetegség, amely egy krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy COPD által okozott betegségcsoportba tartozik. A tüdőgyulladást leggyakrabban a dohányzás és a hosszú távú légszennyezés okozta. A COPD másik formája a krónikus hörghurut, amelyet a dohányzás is okozhat.
A légutak olyan csövek, amelyek levegőt vezetnek be a tüdőbe. Az asztma okozza ezeket a légutakat, és így duzzadt és érzékeny. Ennek következtében a légutak erősen reagálnak az irritáló és a külső anyagokra. Ahogy a légutak reagálnak, a körülöttük lévő izmok meghúzódnak. Ez okozza a légutak szűkösségét és kevesebb levegőt szállít a tüdőbe, amit szokás szerint. A légutak keskenyebbé válásának másik módja, amikor a légutakban lévő sejtek több nyálkát termelnek, mint a szükséges. A nyálka a légutak belsejét fedi, így korlátozza a helyet.
Ha a légutak korlátozottak, az asztma tüneteit kiváltja. Időnként a tünetek meglehetősen enyheek, és önmagukban, vagy asztmás gyógyszerrel történő minimális kezelés után eltűnhetnek. Más esetekben azonban a tünetek nem csökkenhetnek, és tovább romolhatnak. Ezeket az eseteket asztmás rohamoknak nevezik. Az asztmás rohamokat flareupoknak vagy exacerbációknak is nevezik. Ezek megfelelő orvosi ellátást igényelhetnek.
Az asztmában jelenleg nincs gyógyulás; számos olyan kezelés áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek az asztma hatásának szabályozásában. Ezért az asztmával átlagosan élettartamot, minimális interferenciával lehet élni. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek hosszú távon és rövid távon segíthetnek ellensúlyozni az asztma hatásait. Az asztma hatásának csökkentése érdekében különböző életmódválasztások is lehetségesek.
2011-ben mintegy 235–300 millió embert találtak, akiket asztmával diagnosztizáltak. Ugyanebben az évben 250 ezer halálesetet is okozott az asztma.
Az emfizémában a tüdő alakjának és működésének támogatásához szükséges szövetek megsemmisülnek. Az emfizémában a kisebb zsákok körüli alveolusok tüdőszövetei gyakorlatilag megsemmisülnek. Ezáltal a levegőzsákok nem tudják megtartani az alakot a levegő kilégzése után.
Az asztmához hasonlóan, jelenleg nincs gyógyulás az emphysema kezelésére; azonban számos olyan kezelés áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek a betegség hatásának szabályozásában.
Az asztma és az emphysema részletes összehasonlítása:
Asztma | Tüdőtágulás | |
Leírás | Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, és sajnos a mai világban meglehetősen gyakori. Az asztma minden korosztályt érint, de leggyakrabban gyermekkorban kezdődik, ami miatt számos gyermeknek együtt kell élnie a betegséggel. | A tüdőbetegség hosszú távú tüdőbetegség, amely egy krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy COPD által okozott betegségcsoportba tartozik. Az emfizémában a tüdő alakjának és működésének támogatásához szükséges szövetek megsemmisülnek. |
Okoz | Az asztma pontos oka ismeretlen. Genetikai és környezeti tényezők, mint például az allergiák kialakulásának öröklődő tendenciája, az atópia, az asztmás szülők, a gyermekkori légzőszervi fertőzések és / vagy a légúti allergénekkel való érintkezés, vagy a vírusfertőzések hatása gyermekcipőben vagy korai gyermekkorban, amikor az immunrendszer fejlődik. az asztma hatásának oka. | A dohányzás az emphysema legfőbb oka. A szennyezés és a másodlagos füst szintén szerepet játszhat az emphysema kialakulásában. Az emphysema másik ismert ismert oka az alfa-1 antitripszinhiány. Ez azonban a dohányzáshoz képest az emphysema kisebb okát jelenti. |
Kockázat | Az asztma kialakulásának legmagasabb kockázata a kisgyermekek, akik gyakran megfagynak és légzőszervi fertőzéssel, allergiával, az asztmás szülők ekcémájával járnak. Vannak olyan emberek is, akik gyakran érintkeznek bizonyos kémiai irritálókkal vagy ipari porokkal a munkahelyen. | Az emfizémát leginkább cigarettafüstölőkben alakítják ki, de a szivar és a dohányosok is érzékenyek. Azok a személyek is, akik állandóan ki vannak téve a másodlagos füstnek, a beltéri és kültéri szennyezésnek, valamint a foglalkozással kapcsolatos gőzök vagy pornak való kitettségnek, szintén veszélybe kerülhetnek az emphysema kialakulásában. |
Tünetek |
|
|
Diagnózis | A tünetek szabálytalanok. Az asztma diagnosztizálásának legjobb módja a tüdőfunkciós vizsgálat. | A tünetek évekig nem jelentkezhetnek. Az emphysema diagnosztizálása érdekében számos képalkotó vizsgálatot, például röntgen- és CT-szkennelést, laboratóriumi vizsgálatokat és tüdőfunkciós teszteket lehet alkalmazni. |
Kezelés | Bár az asztmában nincs gyógyítás, lehetőség van a betegség szabályozására és annak hatásainak korlátozására. Az asztmával normális életmódot élhetünk. | Az emphysema nem gyógyítható. A kezelések azonban enyhíthetik a tüneteket és lassíthatják a betegség progresszióját. |
Statisztika | 2011-ben világszerte 235–300 millió embert diagnosztizáltak asztmával, és 250 000 halálesetet okozott. | Körülbelül 10 millió ember az USA-ban valószínűleg emphysema-val vagy más COPD-vel rendelkezik. Az emphysema és a krónikus hörghurut az Egyesült Államokban a negyedik vezető halálok. Az NHS szerint az Egyesült Királyságban körülbelül 900 000 embert diagnosztizáltak COPD-vel, és körülbelül két millió embernek van állapota, de nem diagnosztizáltak. |
