A legfontosabb különbség: a BSD és a Linux mindkét típusú operációs rendszer, amelyet a számítógépen futtathat. A BSD és a Linux az UNIX operációs rendszer származékai, és mindkettő nyílt forráskódú operációs rendszer. A Linux GNU Nyilvános Licencje alatt a szoftvert bármilyen módon módosíthatjuk, amennyiben azok a módosított forráskódot biztosítják a többi felhasználónak. A BSD licenc nem rendelkezik ezzel a követelménygel, ami azt jelenti, hogy a felhasználó bármilyen változtatást végezhet a szoftverben, és nem teszi közzé azokat a többi felhasználónak.
A Linux kernelt először 1991 október 5-én jelentette ki Linus Torvalds. A BSD-t a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i Computer Systems Research Group (CSRG) forgalmazta 1977 és 1995 között. Ma a BSD az eredeti BSD rendszermagon alapuló operációs rendszerre utal, hasonlóan a Linuxhoz, amely ma már bármely operációs rendszerre vonatkozik. Linux rendszermagon alapuló rendszer. A közös és népszerű BSD operációs rendszerek közé tartozik a FreeBSD, a NetBSD, az OpenBSD vagy a DragonFly. A közös és népszerű Linux operációs rendszerek közé tartozik a Debian és annak származékai, mint például az Ubuntu), a Fedora és az openSUSE.
A BSD és a Linux az UNIX operációs rendszer származékai, és mindkettő nyílt forráskódú operációs rendszer. Ez azt jelenti, hogy azok szabadon hozzáférhetők mindenkinek és mindenkinek, aki szeretné használni és / vagy módosítani a kerneleket vagy az operációs rendszereket ezeken a magokon.
A Linux a GNU Nyilvános Licencéhez tartozik. Ez biztosítja, hogy a felhasználók ingyenesen férhessenek hozzá a kódhoz a Linux operációs rendszer alapjául szolgáló rendszermaghoz. Nem csak azt, hogy a felhasználók még a rendszermagot is megváltoztathatják annak érdekében, hogy az operációs rendszert is megváltoztassák. Ezek a változások magukban foglalhatják a használhatóság előnyös változásait, vagy az operációs rendszer annyira megváltoztatható, hogy teljesen új Linux disztribúciónak számít.
Míg a BSD nyilvános engedélye hasonló a Linuxéhoz, jelentős különbség van. A BSD licenc sokkal kevésbé korlátozó, és lehetővé teszi a bináris forrás eloszlását. A Linux GNU Nyilvános Licencje alatt a szoftvert bármilyen módon módosíthatjuk, amennyiben azok a módosított forráskódot biztosítják a többi felhasználónak. A BSD licenc nem rendelkezik ezzel a követelménygel, ami azt jelenti, hogy a felhasználó bármikor megváltoztathatja a szoftvert, és nem kell közzétennie azokat a többi felhasználónak.
Egy másik különbség a kettő között az, hogy a BSD-kódot egyetlen felhasználó sem ellenőrzi, azt egy olyan magcsoport kezeli, amely lazán a fejlesztőkből áll. A FreeBSD és a NetBSD mindegyikének van egy központi csoportja, amely a projektet kezeli. Ők azok, akik azt mondják, hogy milyen irányba halad a projekt. A BSD egyes összetevői önállóan nyílt forráskódú projektek, amelyeket különböző projektgazdák kezelnek.
A Linux nem rendelkezik ilyen korlátozással a projektjeikre. A Linux rendszermag szabadon hozzáférhető bárki számára, aki bármit is módosíthat. Ezután öt másik embernek adhatják meg a rendszermagot, akik megtehetik a szívüket, hogy megváltoztassák azt. A folyamat ezután folytatódik, ezért nincs egy vagy két Linux verzió. Minden személy egyedileg kifejlesztett Linux operációs rendszerrel rendelkezik. Lehet, hogy több millió különböző változat áll rendelkezésre.
- Számos platformot támogat: x86 kompatibilis, AMD64, Alpha, IA-64, PC-98 és UltraSPARC architektúrák
- Nyílt forráskód - ingyenesen hozzáférhető és teljes forráskóddal
- Alkalmas számos asztali és szerver alkalmazáshoz
- Különböző forrásokból telepíthető
- Bővíti a 4.4BSD operációs rendszer funkciókészletét:
- egyesített virtuális memória és fájlrendszer puffer gyorsítótár
- kompatibilitási modulok - programok futtatása más operációs rendszerekhez, beleértve a Linux, SCO UNIX, NetBSD és BSD / OS operációs rendszereket
- A kernelsorok - a programok hatékonyabban reagálnak számos aszinkron eseményre
- Szűrők elfogadása - javítja a teljesítményt, mivel lehetővé teszi, hogy a kapcsolat intenzív alkalmazások (pl. Webszerverek) a funkcionalitás egy részét az operációs rendszermagba helyezzék
- Puha frissítések - a fájlrendszer teljesítményének javítása a biztonság és a megbízhatóság feláldozása nélkül (elemzi a metaadat-fájlrendszer műveleteket, így hatékonyabban dolgozzák fel őket)
- Az IPsec és a következő generációs internetprotokoll IPv6 támogatása - javítja a hálózatok biztonságát
- rendszermag-támogatás az IP-tűzfalhoz, valamint az IP proxy átjárókhoz stb.
- támogatja a titkosítási szoftvert, a biztonságos kagylót, a Kerberos hitelesítést, a börtönökkel létrehozott "virtuális kiszolgálókat", a chrooting szolgáltatásokat, hogy korlátozza az alkalmazáshoz való hozzáférést a fájlrendszerhez, biztonságos RPC szolgáltatásokat és hozzáférési listákat a TCP csomagolást támogató szolgáltatásokhoz
A LiNUXLiNKS.com szerint azonban a Linux használatának különböző okai vannak:
- A Linux disztribúció több ezer dollár értékű szoftverrel rendelkezik költség nélkül (vagy néhány dollárt, ha CD-n vásárolják)
- A Linux egy teljes operációs rendszer, amely:
- stabil - az alkalmazás összeomlása sokkal kevésbé valószínű, hogy leállítja az operációs rendszert Linux alatt
- megbízható - a Linux-kiszolgálók gyakran több száz napig tartanak, mint a rendszeres újraindítások, amelyeket egy Windows-rendszerhez szükséges
- rendkívül erős
- Teljes fejlesztési környezettel, többek között C, C ++, Fortran fordítókkal, eszközökkel, például Qt és szkriptnyelvekkel, mint például Perl, Awk és sed. A Windows egyedülálló fordítója csak több száz dollárt állíthat vissza.
- Kiváló hálózati lehetőségek: lehetővé teszik a CPU-k, megosztott modemek stb. amelyek mindegyike nem szerepel a Windows 95 rendszerben.
- Ideális környezet kiszolgálók, például webkiszolgáló (pl. Apache) vagy FTP-kiszolgáló futtatásához.
- A kereskedelmi szoftverek széles választéka áll rendelkezésre, ha a szabad szoftver nem elégíti ki igényeit.
- Egy könnyen frissíthető operációs rendszer. Bármilyen idő után a Windows és a szoftverek tipikus telepítése teljes rendetlenségbe kerül. Gyakran az egyetlen módja annak, hogy kiürítse az összes törmeléket, hogy újra formázza a merevlemezt, és indítsa újra. A Linux azonban sokkal jobb a rendszer fenntartásához.
- Alapvetően több processzort támogat.
- Igazi többfeladatosság; egynél több program egyidejű futtatásának képessége.
- Kiváló ablakrendszer az X; a Windows megfelelője, de sokkal rugalmasabb.