Főbb különbség : A kontinens és a szubkontinens közötti különbség az, hogy a szubkontinens egy kontinens kis része. A kontinens egy nagy földtömeg, melynek határait óceánok határozzák meg, míg a szubkontinens egy nagy, viszonylag önálló földrész, amely egy kontinens részterülete.
A kontinens és a szubkontinens fogalmát az emberek hasonló környezetben használják, ami zavaró lehet. Ez a cikk megkülönbözteti a két kifejezést.
A kontinenseket tektonikus lemezek segítségével írják le. A lemez tektonika a kontinentális sodródás, azaz a kontinensek mozgása, ütközése és megosztása.
A kontinenseket nagy, folyamatos és diszkrét földtömegnek tekintik, amelyet a víz kiterjedése elválaszt. Ez egy olyan földtömeg, amely régiókra oszlik, és amelyek nem egyenlő méretűek. A kontinens természeténél fogva független, és csak a földrajzi határoktól való elválasztás. A geológiában a föld nagy területe kontinensként van meghatározva, és a nagy terület a földrészek kevesebb számának oka. A kontinensek számos országban élnek ebben a világban, és az országok viszont sok városnak ad otthont. Az ugyanazon a kontinensen élő embereknek bizonyos hasonlóságai lehetnek.
A „szubkontinens” kifejezést olyan nagyvárosnak nevezzük, amely egy kontinens része, de földrajzilag vagy politikailag független egységnek tekintendő. Ez kisebb, mint egy kontinens.
A szubkontinens egy különálló tektonikus lemezen található, de egy kontinentális lemezhez csatlakozik. A kontinens többi részéből egy hegyvidéki vagy tektonikus tányérokkal oszlik meg. Nincs egyetértés a szubkontinensről. Ez azt jelenti, hogy bizonyos földrajzi vagy politikai függetlensége van a kontinens többi részétől. Szétválnak egymástól, és elkülönülnek a kontinens többi részétől, mert természetes tulajdonságaik, mint például a hegyek, a folyók, a nyelv, a specifikus és különböző éghajlati viszonyok, valamint a különálló kulturális identitás.
India egy szubkontinens egyik példája, mert része az ázsiai kontinensnek. A földrészek nem kapcsolódnak az ázsiai kontinenslemezhez, így nem része annak. India Dél-Ázsiában a legnagyobb nemzet, és Dél-Ázsia szubkontinensének is tekinthető. A kifejezést kulturálisan és politikailag használják. A szubkontinens önmagában angolul használt kifejezés általában az indiai szubkontinens, azaz Dél-Ázsia. Ide tartozik India, Pakisztán, Banglades, Nepál, Maldív-szigetek, Bhután és Srí Lanka. A régió széles földrajzi eltérésekkel rendelkezik, mint a sivatag, a fennsík, az esőerdők, a hegyek és a számtalan nyelv, faj és vallás.
Közép-Amerikát és a Közel-Keletet is szubkontinensnek tekintik, mivel kultúrájuk különbözik a kontinensük többi részétől. Grönland egy másik példa, amely Észak-Amerika kontinenséhez tartozik.
A kontinens és a szubkontinens közötti összehasonlítás:
Kontinens | Szubkontinens | |
Meghatározás | A kontinens egy nagy szárazföldi tömeg, amelynek határai az óceánok. | Ez egy nagy, viszonylag önálló földrész, amely egy kontinensen alakult ki. |
Természet | A természet független. | Ez egy kontinens alosztálya. |
Méret | Ez egy nagy földrész. | Ez kisebb, mint egy kontinens. |
Elválasztás | Az óceánok más kontinensektől elválasztottak. | A kontinensről fizikai jellemzővel elválasztják őket. |
Példa | Ázsia, Európa, Antarktisz stb. | India, Grönland, Közép-Amerika és Közel-Kelet. |
