Főbb különbség: A szövetkezet olyan emberek csoportja, akik közösen és önkéntesen együttműködnek a kölcsönös, társadalmi, gazdasági és kulturális előnyeik érdekében. A társaság önálló jogi személy, amely a részvényesek tulajdonában van. Jogi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és nyereségre vagy haszonszerzésre dolgozhat.
Ezzel szemben a társaság önálló jogi személy, amely a részvényesek tulajdonában van. Jogi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és nyereségre vagy haszonszerzésre dolgozhat. Általában azzal a szándékkal jön létre, hogy profitot nyerjen. A nyereséget először a társaságba, majd a részvényesek közé osztják fel osztalék formájában, amint azt a társaság elnöke határozza meg. A vállalat külön jogi személy, és a vád nem tartozik a részvényesek, hanem maga a társaság és esetleg az igazgatóság.
A szövetkezet olyan emberek csoportja, akik összegyűlnek és önként együttműködnek a kölcsönös, társadalmi, gazdasági és kulturális előnyeik érdekében. A szövetkezet szolgáltatásait használók javára működik. Egy szövetkezetben minden ügyfél tagja, és minden tag egy részvényes. A szövetkezetek nemzetközileg elfogadott elveket osztanak meg, és együttműködnek egy jobb világ megteremtése érdekében.
A szövetkezet célja, hogy megfeleljen tagjainak közös igényeinek és törekvéseinek, a tulajdonjogok megosztása és a döntések demokratikus megosztása révén. A szövetkezet a tagok csoportja tulajdonában van, akik mindegyike egyenlő felelősséggel, felelősséggel és nyereséggel rendelkezik. Minden döntést demokratikusan, egy tagonként egy szavazattal fogadnak el. A vezetők, például az elnök, a titkár vagy a kincstárnok népi szavazással kinevezhetők a tagok közül.
Azt mondhatjuk, hogy a szövetkezetek hasonlóak a szocializmushoz, mivel a kölcsönös és jótékony javakért dolgoznak, míg a vállalatok hasonlóak a kapitalizmussal, ahol csak profit és nyereség érdekében dolgoznak.
A szövetkezetek és a vállalatok részletes összehasonlítása:
Vállalat | Szövetkezet | |
Meghatározás | A tulajdonosaitól elkülönült jogi személy. | Olyan személyek szövetsége, akik önként együttműködnek kölcsönös, társadalmi, gazdasági és kulturális előnyeik érdekében. |
Tulajdonjog | részvényesek | Tagok (beleértve az ügyfeleket, alkalmazottakat vagy rezidenseket) Egyik tag sem csak egy másik részesedése. |
Alakított | Operatív állami törvények alapján alakították ki, melyeket beépítettek. | Olyan emberek csoportja alkotja, akik együtt dolgoznak, hogy megfeleljen tagjainak közös igényeinek és törekvéseinek. Regisztrálni kell. |
típusai | alfejezet-társaság, professzionális vállalat | Kiskereskedelmi szövetkezet Munkavállalói szövetkezet Önkéntes szövetkezet Szociális szövetkezet Fogyasztók szövetkezete Üzleti és foglalkoztatási szövetkezet Új generációs szövetkezet Lakásszövetkezet Közüzemi szövetkezet Mezőgazdasági szövetkezet Hitelintézetek és szövetkezeti bankok Szövetségi vagy másodlagos szövetkezetek |
vezetés | Az igazgatótanács vezeti | Demokratikusan vagy választott tisztviselők által vezetett tagok |
Szerkezet | A társaság tagjai a társaság alapszabályának megfelelően járnak el. Strukturáltabb, kevésbé rugalmas. Könnyebb a vállalat egy részének tulajdonjogát átruházni. | Az „önsegély, önfelelősség, demokrácia és egyenlőség, méltányosság és szolidaritás” együttműködési értékei és a hét együttműködési elv alapján:
|
Pénz emelése | Pénzügyi eszközök, például részvények és kötvények értékesítésével. | A tagállamok beruházásai |
Felelősség | A részvénytulajdonosok nem vállalnak felelősséget hiba esetén, a társaság. | A regionális szövetkezeti jog által meghatározott kooperatív struktúrán alapul. Lehet olyan jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületek vagy üzleti társaságok, mint például korlátolt felelősségű társaságok vagy partnerségek. |
oldódás | Részvénytulajdonos jóváhagyása, kormányzati jóváhagyás | A tag jóváhagyása egyenlő szavazással. |
