Kulcskülönbség: A sűrűség az objektum térfogata. A súly az az erő, amelyet a föld húz a tárgy tömegére.
A sűrűség és a súly a fizikában leggyakrabban használt kifejezések, azonban a nagyközönség számára a kettő közötti különbség nem lehet ismerős. Ez még nehezebbé válik, mivel a kifejezések más területeken is használhatók. Ilyen például az egészség és az orvosi színtéren is használják a személyes súlyt, vagy a sűrűséget a népesség sűrűségére is használják a statisztikákban.
A sűrűség úgy határozható meg, mint „az anyag fizikai tulajdonsága, amely önmagában egy tárgy térfogatával foglalkozik.” A tömeg az objektumban lévő anyag mennyiségének mértéke, a térfogat az objektum magassága, szélessége és hossza. Alapvetően a sűrűség térfogatszázalék. Ez az anyag fizikai tulajdonsága, amely meghatározza, hogy mennyi anyag van egy adott tárgyban. A sűrűség mérőegysége kilogramm / köbméter (kg / m-3) vagy gramm / ml (g / ml) lehet.
A metrikus rendszert úgy tervezték meg, hogy a víz sűrűsége egy g / cm3 legyen. Minden más objektumot összehasonlítunk ezzel a skálával. Például az ólom kb. 10-szer sűrűbb, mint a víz és a styrofoam körülbelül egytizede olyan sűrű, mint a víz. Ha az ólmot vízbe helyezik, akkor az alsó részébe fog süllyedni, míg ha a styrofoamot vízbe helyezik, akkor a tetején lebeg.
A sűrűséget intenzív tulajdonságnak tekintik, azaz nem változik az objektum méretével vagy helyével. Azonban a sűrűség környezeti változásoknak van kitéve, mint a nyomás és a hőmérséklet. Ha az objektum hőmérséklete vagy az objektumra alkalmazandó légköri nyomás változik, hatással lesz annak sűrűségére. Ez az oka annak, hogy a forró levegő a normál levegő fölé emelkedik, amely a hőlégballonok fogalma.
Másrészt a tömeg súlya a tömegre gyakorolt gravitációs erő. Azt is elmondhatjuk, hogy a tömeg tömege az a erő, amelyet a föld húz a tömegre. A sűrűséghez hasonlóan a súly az anyag fizikai tulajdonságának is tekinthető. Az objektum tömegére vonatkozik, figyelembe véve azt az erőt, amely befolyásolja az objektumot. A sűrűséggel ellentétben egy tárgy súlya kiterjedt tulajdonság. Az objektum méretével vagy helyével módosul. Például a mi súlyunk az az erő, amit a föld húz bennünket. Tehát, ha messzebb kerülünk a földtől, az az erő, amellyel a föld húz bennünket, kevésbé hatékony, és ezért kevesebbet mérünk. A súlyt Newtonban vagy kilogrammban (kgwt) mérjük.
A súly és a sűrűség megkülönböztetésének megkönnyítése érdekében jegyezze meg ezt a példát: Egy tonna vas és egy csomó szalma súlya megegyezik, ez egy tonna, de a két objektum különböző mennyiségű helyet foglal el, mert különböző sűrűségűek .
