Kulcsfontosságú különbség : a nominalizmus olyan filozófiai nézet, amelyben általános vagy absztrakt kifejezések és predikátumok léteznek, míg az egyetemes vagy absztrakt tárgyak nem léteznek. A realizmus kísérlet arra, hogy a dolgokat társadalmi, vizuális vagy érzelmi szempontból pontosan megnézzük.
A nominalizmus és a realizmus az ismeretelmélet két formája, vagy a tudás tanulmányozása. Mindkét filozófiát olyan gondolkodók terjesztették elő, mint Platon, Arisztotelész, Kant és Hume, akik arra törekednek, hogy elmagyarázzák, hogyan érzékelik az emberek a valóságot, és hogy a valóságot még érzékelhetjük-e. Ezek a kérdések az érzékeléssel, a nyelvvel és az egyetemes tulajdonságok létezésével kapcsolatos kérdések szempontjából relevánsak.
A realizmus az a tendencia, hogy a valóságban látszanak vagy képviselik a dolgokat. Ez egy olyan elv, amely kimondja, hogy az egyetemek az elmén kívül vannak. Ez az absztrakt vagy általános objektumok fogalma. A realisták azt állítják, hogy minden olyan dolog, amely ugyanazzal a tulajdonsággal rendelkezik, ugyanazon egyetemes formába kerül. Például, a Zöldség, amelyben a zöld színnel kapcsolatos minden dolog az univerzális erényekben létezik. A realisták továbbá azzal érvelnek, hogy az embereknek is módjuk van valamit általánosítani, mint például a tehénképet ábrázoló tehén ötletét, és ennek az alapjául szolgáló fogalomnak, ebben az esetben „cowness” -nek. Azt állítják, hogy még a nyelv létezésére is szükség van a jelenség egyetemes minőségére.
A nominálizmus az, ami a valóságban létezik, míg a realisták az észlelt objektumokat egy univerzális fogalom megnyilvánulásának tekintik.
A nominalizmus és a realizmus összehasonlítása:
Nominalizmus | Realizmus | |
Meghatározás | Ez egy filozófiai nézet, amelyben általános vagy absztrakt kifejezések és predikátumok léteznek, míg az egyetemes vagy absztrakt tárgyak nem léteznek. | Ez egy kísérlet arra, hogy a dolgokat társadalmi, vizuális vagy érzelmi szempontból pontosan megnézzük. |
Hit | Úgy vélik, hogy az általános vagy absztrakt kifejezések valósak. | Úgy tartják, hogy az objektumok valósak. |
univerzálék | Ők tagadják az egyetemek létezését. | Ezek az egyetemek léteznek. |
entitások | Absztrakt és konkrét entitások léteznek időben és térben. | Az univerzális entitások léteznek időben és térben, ahol valaha is nyilvánulnak meg. |
Koncepció | Nincs a valóság fogalma. | Hiszik a valóságban. |
Példa | Az erény szó, mivel nincs fizikai jelentősége. | A festők művészeti alkotása. |