Főbb különbség: A leggyakrabban elfogadott iránymutatás az, hogy a szerves vegyületek általában olyan vegyületek, amelyek szinte mindig szén-hidrogén kötéseket tartalmaznak, míg a többi nem szervetlen vegyület. Van néhány kivétel e szabály alól. Főként a szerves és szervetlen vegyületek megoszlása az egyes készleteket meghatározó tulajdonságok halmazától függ.
A molekula a kémiai anyag legkisebb mennyisége, amely létezhet. Mint például a legkisebb vízmennyiség a víz vagy a H20 molekula. Különböző atomokból készül; így elkülöníthető a különböző atomokba.
A vegyületek két fő kategóriába sorolhatók: szerves vegyületek és szervetlen vegyületek. A probléma azonban az, hogy az évek során a szerves vegyület és egy szervetlen vegyület meghatározásának meghatározása jelentősen különbözött. Még most sem létezik egyértelmű leírás arról, hogy melyik kategóriába illeszkedik.
Az általánosan elfogadott iránymutatás az, hogy a szerves vegyületek általában olyan vegyületek, amelyek szinte mindig szén-hidrogén kötéseket tartalmaznak, míg minden más, ami nem szervetlen vegyületek. Van néhány kivétel e szabály alól. Főként a szerves és szervetlen vegyületek megoszlása az egyes készleteket meghatározó tulajdonságok halmazától függ.
A szerves és szervetlen vegyületek általános tulajdonságai:
Szerves vegyületek | Szervetlen vegyületek |
Sokan gázok, folyadékok vagy szilárd anyagok | A legtöbb szilárd anyag |
Általában mindig szén-, különösen szén-hidrogén kötéseket tartalmaz | Tartalmazhat szénatomot. Fém- és egyéb elemeket tartalmaz. Nem tartalmaz szén-hidrogén kötéseket. |
Általában élő anyagban, azaz állatokban és növényekben találhatók. | Általában nem élő anyagból, azaz ásványi anyagokból nyerik. |
Biológiai természet | Ásványi jellegű |
Néhány vegyület igen összetett és nagy molekulatömegű. Ezek a komplex vegyületek stabilak. | A szervetlen vegyületek kevésbé bonyolultak. Összehasonlítva egy komplex vegyület általában kevésbé stabil. |
Kovalens kötéseket képez | Leginkább ionkötést képeznek, néhány kovalens kötés jelen van |
Csak néhány elemből áll, általában szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, kénből és foszforból | Az összes ismert elemből áll |
A szén kovalenciája miatt nem lehet sókat előállítani | Készítsen sókat |
Alacsonyabb olvadási és forráspontok | Magasabb olvadási és forráspontok |
Vízben nem oldódik, szerves oldószerekben oldódik | Könnyen oldódik vízben, szerves oldószerekben nem oldódik |
Nagyon gyúlékony és illékony | Nem gyúlékony és nem illékony |
Szegényebb hő- és villamos vezetők vizes oldatokban | A hő és a villamos energia jobb vezetői vizes oldatokban |
Lassabb reakciósebesség | Nagyobb reakciósebesség |
A reakció során összetettebb termékkészletet állít elő | A reakció során kevésbé összetett termékeket állít elő |
Az izomerizmus jelenségének bemutatása | Az izomerizmus jelenségét csak a koordinációs vegyületek mutatják |
Számos osztályba sorolható funkcionális csoportok alapján, ismert homológ sorozat. Minden osztályt általános képlet képvisel, és a tagok hasonló tulajdonságokat mutatnak. | Savak, bázisok és sók. Nincs homológ sorozat |
Nukleinsavak, zsírok, cukrok, fehérjék, enzimek és sok üzemanyag. | Ide tartoznak a sók, a fémek, az egyes elemekből készült anyagok és bármely más olyan vegyület, amely nem tartalmaz hidrogénhez kötött szénatomot. |
Példák: metán, etán, acetilén, alkoholok, szén-tetraklorid (CCl4), karbamid [CO (NH2) 2] | Példák: szén-dioxid, kénsav, NaCl, gyémánt (tiszta szén) |