Főbb különbség: A két sejt közötti fő különbség az, hogy a prokarióta sejtek alapvetően nem rendelkeznek nukleáris sejtekkel, míg az eukarióta sejtek igazi magjaik. Az eukarióta sejtek nagyobbak és összetettebbek, mint a prokarióta sejtek.
Minden élő szervezetet két csoportba sorolhatunk a sejtek alapvető szerkezetétől függően. A sejtek két fő osztálya a prokarióták és az eukarióták. Ezek a két sejttípus nagyon sok közös. Ugyanezeket a funkciókat látják el, és ugyanúgy. Mindkettőt plazma membránok zárják be, amelyek tele vannak citoplazmával, és kis szerkezetűek, amelyeket riboszómának neveznek. Mindkettő rendelkezik DNS-sel, amely az archivált utasításokat tartalmazza a cella működéséhez. Van azonban néhány különbség a két típusú sejt között.

- baktériumok
- archaea

Az eukarióták olyan sejtekből épülnek fel, amelyek membránhoz kötött magot és membránhoz kötött szerveket tartalmaznak. Az eukarióta kifejezés a görög „œeukaryoteâ” szóból származik, ami igaz vagy jó magokat jelent. Ez a cella tartalmazza az összes életvilágot, kivéve a monerát. Ezek a szervezetek megtartják a sejtekben a genetikai anyagot. Az eukariótákban található genetikai anyag egy sejtmagban található. Ezeknek a szervezeteknek a DNS-je strukturált és kromoszómákba rendeződik. A DNS lineáris, és fehérjékhez kapcsolódik, hogy kromatint képezzen. Az eukarióta szervezetek lehetnek többsejtű vagy egysejtű szervezetek. Minden állatot eukariótának tekintünk. Más eukarióták közé tartoznak a növények, gombák és protisták.
A prokarióta és az eukarióta sejtek mind nagyságrendben, mind összetettségükben egymáshoz kapcsolódnak. Ezek a sejtek különböznek egymástól. Mindazonáltal egyértelműen hasonlóak, mint a különbözőek, és egyértelműen evolúciós kapcsolatban állnak egymással. A biológusok úgy vélik, hogy az eukarióta sejt egyértelműen fejlődik a prokarióta sejtből.
A prokarióta és az eukarióta sejt összehasonlítása:
Prokarióta sejt | Eukarióta sejt | |
Meghatározás | Ezek olyan sejtekből álló szervezetek, amelyeknek nincs sejtmagja vagy bármilyen membránnal bevont organellája. | Ezeket a szervezeteket olyan sejtek alkotják, amelyek membránhoz kötött magot és membránhoz kötött szerveket tartalmaznak. |
Atommag | Nincs magja. | Valódi magja van, amelyet egy kettős membrán határol. |
DNS-elrendezés | Kör alakú hurokkal rendelkezik. | Ez lineáris. |
Méret | Kis cellák (<5 µm) | Nagy sejtek (<10 µm) |
Sejt | Mindig egysejtű | Többnyire többsejtű |
Sejtfal | Általában jelen van; kémiailag összetett jellegű | Ha jelen van, kémiailag egyszerű |
Fehérje | Nem tartalmaz fehérjét a DNS-ben. | Fehérjéket tartalmaz a DNS-ben, hogy kromatint képezzen. |
A riboszóma | Kis riboszómákat tartalmaz. | Nagy riboszómákat tartalmaz. |
Citoplazma | Nincs citoszkeleton | Mindig legyen citoszkeleton |
Sejtosztódás, mitózis | A sejtosztódás bináris hasadással történik | A sejtosztódás mitózis |
Reprodukció | A sokszorosítás mindig asszexuális | A reprodukció asszexuális vagy szexuális |
Metabolikus útvonalak | Az anyagcsere-útvonalak sokfélesége | Gyakori metabolikus útvonalak |
csilló | Két fehérje építőelemből áll | Komplex jellegű és több mikrotubulusból áll |
Több cellás formák | Ritka | Gyakori a kiterjedt szövetképződéssel |
Mesosomes | A golgi-testek és a mitokondriumok funkcióit végzik, és segítenek a kromoszómák elválasztásában is. | Nincs jelen |
Plazma membrán | Nincs szénhidrát és nincs sterol | A szterolok és a szénhidrátok egyaránt jelen vannak |
glikokalix | Kapszula vagy szálréteg | Vannak olyan sejtek, amelyekben nincs sejtfal |
Példa | Baktériumok és Archaea | Állati sejtek és növényi sejtek |