Alapvető különbség: a részvények és a részvények mindegyike az állami vállalatok tulajdonosi egysége. Azonban technikai szempontból különböznek egymástól. A társaság készpénzt állít fel, amikor tőkét monetáris összegben rögzít, majd különböző arányokat értékesít a befektetőknek, míg ha egy vállalat több egyenlő névértékű részvényt hoz létre, és különböző számú részvényt ad el a befektetőnek, akkor a részvények létrehozását tekintik. A pénzügyi termilógiában azonban a készletek és részvények meghatározásának másik módja van.
Az állományt többszörös kifejezésként is használják, ami a befektetési opciók kategóriáira utal, és a részvényt egyetlen egységből lehet leírni, amelyből a vállalat tőkéje megoszlik. Általában az Egyesült Királyságban a társaság vagyonának vagy jövedelmének egy részének tulajdonát képező biztosítékot részvényekként határozzák meg, míg az USA-ban ugyanaz a tolmácsolás szerepel.
A részvénypiac vagy a részvénypiac a kereskedési rendszer gerincének tekinthető. A részvények teljes mértékben befizetett részvények összegyűjtése, míg a részvények részben vagy egészben befizethetők. Minden részvény névértéke vagy névértéke van. Ezt az értéket nem befolyásolja a részvények piaci ára, hanem a kínálat és a kereslet dinamikája határozza meg. Ez az érték általában a részvények első kibocsátási ára. A részvények nem adhatók ki a névértéknél alacsonyabb áron. Ez az érték a társaság mérlegében jegyzett tőke formájában kerül rögzítésre. A részvények más pénzügyi eszközök, például kölcsönös befektetési alapok tulajdonát is képviselhetik. A nagyvállalatoknál a részvények vásárlása nem mindig állományi igazoláshoz vezet. Nem minden részvényrész egyformán jön létre. Ezek lehetnek engedélyezett, korlátozott, úszó, kiemelkedő és nem kiadott típusok, amelyek egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Két különböző típusú készlet van. Általában az egyének birtokában lévő állományok nagy része a törzsállomány kategóriájába esik. A törzsállomány a szavazati joggal rendelkező nyilvánosság részvényeinek többségét, valamint az osztalékfizetéshez való jogot jelenti. . A részvények általában nem rendelkeznek szavazati joggal. Másrészről az előnyben részesített részvények kevesebb joggal rendelkeznek, mint a törzsrészvények, kivéve az osztalékot. A kétosztályú állomány egy olyan, különböző kategóriájú vállalat számára kibocsátott részvényekből áll, amelyek különböző szavazati és osztalékfizetési jogokkal rendelkeznek. A saját részvények olyan részvényekből állnak, amelyeket a nyilvánosságtól szerzett vissza.
A részvényeknek külön számokkal kell rendelkezniük, míg a készletek nincsenek számozva. A részvények nem oszthatók meg töredékben, bár a legkisebb részösszegű állományt át lehet adni a kívánt feltételek mellett. Szélesebb értelemben arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a részvények, mind a részvények a vállalat részleges tulajdonjogához kapcsolódnak.