Kulcsfontosságú különbség: A szilárd, folyékony, gáz és plazma az anyag négy elsődleges állapota, amelyekben a tárgyak megtalálhatók a Földön. A szilárd anyag olyan anyagállapot, amely rögzített alakú és rögzített térfogatú. A folyadék olyan anyagállapot, amelynek nincs rögzített alakja, de határozott térfogata van.
A szilárd anyag olyan anyagállapot, amely rögzített alakú és rögzített térfogatú. A szilárd anyag apró részecskékből áll, mint például atomok és molekulák, amelyeket kémiai kötések tárolnak össze. Az atomokat és molekulákat a helyén tartják, amelyek nem teszik lehetővé a szilárd anyag alakjának vagy térfogatának megváltoztatását. Ezért egy szilárd anyag nem töltheti ki a tartály alakját, mint egy folyadék, vagy töltse ki a tartály minden helyét, mint egy gáz.
A szilárd anyagban lévő atomok és molekulák szorosan kötődnek egymáshoz, akár rendszeres geometriai rácsban, akár szabálytalanul. A rendszeres geometriai rács a leggyakoribb, és a legtöbb szilárd anyagban megtalálható, beleértve a jeget is. A szabálytalanul kötött atomokkal rendelkező szilárd anyagok amorf szilárd anyagok. Ide tartozik az üveg és a polisztirol.
Amikor néhány szilárd anyagot melegítenek, a hőből származó energiát az atomok elnyelik. Az atomok ekkor kilépnek és elkezdenek mozogni. Azok a kötések, amelyek az atomot helyben tartják, hajlamosak lazítani, lehetővé téve az atomok távolabbi elmozdulását. Lényegében ez az olvadási folyamat. Amikor a szilárd anyag megolvadt, akkor azt folyadéknak kell tekinteni.
A folyadék olyan anyagállapot, amelynek nincs rögzített alakja, de határozott térfogata van. A folyadék apró részecskékből áll, mint például atomok és molekulák, amelyeket kémiai kötések tárolnak össze. A folyadék számos jellemzőjével megegyezik a szilárd és gázállapotú államokkal. Mint például a gázhoz hasonló, szabadon áramlik, és a tartály formáját is be tudja helyezni, de a gáztól eltérően nem tudja kitölteni a tartály minden helyét. A folyadék sűrűsége közelebb áll a szilárd anyaghoz, mint a gáz, és mindkettőt kondenzált anyagnak nevezik. A folyadékállapot megkülönböztető tulajdonsága az a felületi feszültség, amely nedvesítő tárgyakat eredményez, amikor belekerül.
A folyékony részecskék szilárdan, de nem merevek, ami áramlási képességet biztosít. Ők is szabadon mozoghatnak egymással, korlátozott részecske mobilitással. A folyadék más államokra történő átalakulása a molekuláival kapcsolatos; mivel a folyadékot melegítik, a molekulák a rezgésekben és a mozgásban növekszenek, ami nagyobb távolságokat hoz létre ezek között. A távolság növekedése után egy idő után a folyadék gázgá válik. A megszilárdulás során, amikor a folyadékot lehűtjük, a molekulák összeállnak és egy meghatározott sorrendet alkotnak, melyet kristályosításnak neveznek. A köztük lévő kötések merevebbek és erősebbek, és végül együtt jönnek, hogy szilárdvá váljanak. A víz a Földön a leggazdagabb folyadék, és az élet fenntartásához szükséges.