Kulcsfontosságú különbség: Az oxidáció és a redukció a redox reakcióban két folyamat. Az oxidáció során egy molekula, atom vagy ion az oxidációs állapot növekedését vagy alapvetően az elektronokat veszíti el. A redukció során egy molekula, atom vagy ion csökkenti az oxidációs állapotot, vagy inkább elektronokat kap.
Az oxidáció során egy molekula, atom vagy ion az oxidációs állapot növekedését vagy alapvetően az elektronokat veszíti el. A csökkentés lényegében ezzel ellentétes. A redukció során egy molekula, atom vagy ion csökkenti az oxidációs állapotot, vagy inkább elektronokat kap.
Az oxidáció és a csökkentés mindig egyszerre történik. Ez elsősorban azért van, mert amikor a molekula, az atom vagy az ion elveszít egy elektronot; az elektronnak valahol mennie kell; azaz egy másik molekulához, atomhoz vagy ionhoz. Ez a molekula, atom vagy ion viszont elveszíti az elveszett elektronot.
Tekintsünk egy példát:
H 2 + F 2 → 2 HF
Hagyjuk ezeket az atomokra és ionokra bontani:
H 2 → 2 H + + 2 e−
A hidrogénmolekula két elektronot veszít két hidrogénionvá. Ez lényegében az oxidációs reakció, mivel az elektronok elvesztését jelentette.
F 2 + 2 e− → 2 F−
A fluor a két hidrogén molekulából elvesztett elektronból két fluoriontá válik. Ez lényegében a csökkentési reakció, mivel az elektronok nyereségét vonta maga után.
2 H + + 2 F− → 2 HF
Ennélfogva a teljes redox-reakciókat a következőképpen írhatjuk:
H 2 + F 2 → 2 HF
Miközben az oxidáció és a redukció molekulán vagy atom szinten jelentkezik, a mindennapi életünkben továbbra is látható a redox reakciók példái. A redox reakció néhány példája a vas rozsdásodása; egy alma barnulása; fehérítő lebontja a foltokat stb.