Főbb különbség: Az árapályhullám lényegében egy olyan dagály, amely elég gyorsan emelkedik, hogy hullám formájában megjelenjen. Ezt kizárólag az időjárás és a hold és a nap gravitációs vonása befolyásolja. Másrészről egy szökőár fordul elő, amikor egy esemény zavarja az óceánt. Ezeket általában egy geológiai esemény okozza, például földrengés, vulkánkitörés vagy földcsuszamlás.

Sokan úgy vélik, hogy az árapály-hullámok szinonimái a szökőároknak, de tudományosan ez nem helyes. Tény, hogy a szökőár egyáltalán nem árapály. Az árapályhullám lényegében olyan dagály, amely elég gyorsan emelkedik, hogy hullám formájában megjelenjen. Ezt kizárólag az időjárás és a hold és a nap gravitációs vonása befolyásolja. Az árapályok a tenger szintjének emelkedése és bukása, amit a Hold és a Föld napsütéses gravitációs húzása okoz.

Az árapályok nemcsak az óceánokra korlátozódnak, hanem más rendszerekben is előfordulhatnak, ha gravitációs mező van jelen. A Föld többségét a nap gravitációs ereje befolyásolja, bár nem olyan könnyen látható, mint a vízen. A holdnak nagyobb a hatása az árapályra, mivel a Naphoz képest sokkal közelebb van a Földhöz. A hullám a víz felszínén fújó szél által is kialakulhat. Ezek a hullámok általában szélhullámokként ismertek.

Az árapályhullámot általában arra használják, hogy az erős szelek miatt a part mentén merüljön fel a víz. Ezek a legszembetűnőbbek a keskeny öbölben vagy a part mentén. A legmagasabb „árapályhullámok” a Fundy-öbölben találhatók, a kanadai New Brunswick tartományban, ahol a vízszint 50 méterrel emelkedhet az árral. Az árapályhullámok több órával is több méterrel növelhetik a vízszintet. Az is lehetséges, hogy az árapály-hullám ég ki, mielőtt eléri a partot. Általában az árapály-hullámok követik az áramlatokat, és nem valószínű, hogy a mérsékelt éghajlatú területeken vagy az északi országokban landolnak.

Másrészről egy szökőár fordul elő, amikor egy esemény zavarja az óceánt. Ezeket általában egy geológiai esemény okozza, például földrengés, vulkánkitörés vagy földcsuszamlás. Az esemény helyszíne fölötti víz felemelkedik vagy csökken, és egy olyan felszíni hullámot hoz létre, amely több száz mérföldet tud utazni óránként.

A szökőárhullámok eltérnek a normál tengeri hullámoktól, mert a hullámhosszuk sokkal hosszabb. A szökőárhullámok általában gyorsan emelkedő áradatként jelennek meg, amelyek miatt gyakran hibásan az árapály-hullámoknak nevezik őket. A cunamisok hullámok sorozatából állnak, amelyek perceken vagy órákon át terjedhetnek. A hullámmagasságok a nagy elmozdulásokban akár tíz méterre is változhatnak, bár a szökőár hatása a part menti területekre korlátozódik, pusztító erejük hatalmas lehet, és az egész óceáni medencére is hatással lehet. az árapály-hullámokkal ellentétben a szökőár bárhol fejlődhet.

Az árapály-hullámok és a szökőárak összehasonlítása:

	Szökőár	Tsunami
Meghatározás	Az óceán felszínének két nagy, hullámos duzzanata, amelyek a földön mozognak az ellenkező oldalakon, és áradást okoznak a hold és a nap vonzereje miatt.	Egy szokatlanul nagy tengeri hullám, amelyet egy tengeralattjáró vagy a tenger alatti vulkánkitörés okoz.
Ok	Gravitációs húzás a holdból és a napból	Tengeri vagy tenger alatti vulkánkitörés.
Intenzitás	Az árapály intenzitása a föld helyétől és helyzetétől függően változik. Lehet olyan magas, mint 55 láb	A cunamisok akár 200 kilométeres hullámhosszúsággal is rendelkezhetnek, és óránként 800 kilométert tudnak utazni. Amikor a szökőárak megközelítik a sekély vizet a szárazföldi tömegek közelében, a sebesség csökken, és az amplitúdó nagyon gyorsan nő.
Frekvencia	Napi, esetleg naponta kétszer a part menti területeken fordul elő	Csak akkor, ha a nagy víztestekben szeizmikus zavar van.
Elhelyezkedés	Főleg tengerparti területeken.	A cunamisok többsége (80%) a Csendes-óceánban fordul elő, de bármilyen nagy vízfelületen előfordulhat, ha az alapul szolgáló okok jelen vannak.