Főbb különbség: A dzsihád és a terrorizmus közötti fő különbség az, hogy míg a dzsihád vallási ideológia, a terrorizmus támogatása érdekében tévesen értelmezték és helytelenül használták. A terrorizmus olyan etikátlan gyakorlat, amely a vallással kapcsolatban semmi köze. Ehelyett a politika, a vallás vagy a személyes ideológia felhasználható kifogásként a terrorizmus igazolására.
Ma a Jihad és a Terrorizmus kifejezéseket gyakran váltakozva használják. A forgatókönyv, hogy ők ugyanazok, alapvetően a média és néhány szélsőséges csoport által használt propaganda. Az igazság az, hogy a dzsihád teljesen más, és nem engedi meg a terrorizmust.
A probléma abból adódik, hogy a muszlimok és a tudósok nem egyeznek meg a dzsihád definíciójával. Az iszlámban a dzsihád kifejezés a muszlimok vallási kötelességére utal. A szó tényleges jelentése "harc" vagy "ellenáll". A Koránban a kifejezést gyakran használják az „Isten útja felé törekvő” kifejezés részeként.
A dzsihád fontos vallási kötelesség a muszlimok számára. Két részből áll a „dzsihád” vagy a harc: a „nagyobb dzsihád” és a „kisebb dzsihád”. A nagyobb dzsihád egy belső harc, egy belső spirituális küzdelem az Isten útjának követésére és az erkölcsi életre, valamint az önmagának javítására. A kisebb dzsihád a külső küzdelem, egy külső fizikai harc az iszlám ellenségei ellen, valamint az ország, a vallás, a család védelme vagy valaki más életének megmentése. Ez a harc erőszakos vagy nem erőszakos lehet. Csak megvédheti a vallását, vagy egy olyan beszélgetés, amely ténylegesen fegyvereket vesz fel az emberek ellen, akik támadják a hívőket.
A külső fizikai küzdelem ábrázolása az, ami problematikus. A muzulmánok többsége nem hiszi el, hogy a nem hívők az iszlámnak való bánásmód, és nem hiszik, hogy megtámadják a hívőket. Sajnos azonban néhány szélsőséges csoport ezt hiszi. E csoportok szerint a többi vallás, a nyugati és a modernizáció veszélyt jelent az iszlámra. Valójában a modern muszlimok és a mérsékelt iszlámisták is fenyegetést jelentenek az iszlámra, mert ők magukhoz igazodnak a „hitetlenekhez”.
Ahogy a dzsihád hagyományos meghatározása szerint az iszlám ellenségei ellen fegyvereket lehet felvenni, valójában ajánlott, hogy ezek a szélsőséges csoportok azt állítják, hogy vallásukért harcolnak, vallásuk védelmében, stb. csak az erőszak felhasználása saját menetrendjének előmozdítása érdekében, amire a terrorizmus felé fordultak.
A terrorizmus alapvetően minden olyan erőszakos cselekmény, amelyet az emberek megijesztésére és a félelem megteremtésére szántak. A terrorizmust gyakran azért teszik, hogy egy olyan napirendet teremtsenek, amely lehet vallási, politikai vagy ideológiai jellegű. Ez magában foglalja a jogellenes erőszakot és a háborút.
A nemzetközi közösségben a terrorizmusnak nincs jogilag kötelező erejű, büntetőjogi meghatározása. Ezért a félelem megteremtésére irányuló minden erőszakos cselekmény terrorizmusnak tekinthető, akár egyéni, akár nemzeti szinten.
A dzsihád és a terrorizmus közötti fő különbség az, hogy míg a dzsihád vallási ideológia, a terrorizmus támogatása érdekében tévesen értelmezték és helytelenül használták. A terrorizmus olyan etikátlan gyakorlat, amely a vallással kapcsolatban semmi köze. Ehelyett a politika, a vallás vagy a személyes ideológia felhasználható kifogásként a terrorizmus igazolására. A terrorizmus azonban csak egy önző, embertelen gyakorlat, amely a gyilkosságot ártatlanokhoz vezet a személyes és önző nyereségért.
A dzsihád és a terrorizmus összehasonlítása:
Dzsihád | Terrorizmus | |
típus | Vallási kötelesség, személyes küzdelem | Erőszakos cselekmények megijeszteni |
Meghatározás (Merriam-Webster) | Egy szent háború, amelyet az iszlám nevében vallási kötelességként folytattak; Személyes küzdelem az iszlám iránti odaadás iránt, különösen a spirituális fegyelem Egy keresztény hadjárat az elv vagy a hitért | Az erőszakos cselekmények használata egy adott területen élő emberek megrémítésére, mint a politikai cél elérésének módja |
Leírás | A dzsihád olyan kötelesség, amelyet négy módon lehet teljesíteni: a szív, a nyelv, a kéz vagy a kard. A cél az iszlám iránti hűség megtartása, és az Isten útjain való járás, valamint a hívők nem hívőktől való védelme. Egyes szélsőséges csoportok a dzsihádot használják a terrorizmus elítélésére. | Az erőszak és a terror használatának módja az emberek megijesztésére saját politikai napirendjük népszerűsítésére. A történelmet a bal és a jobboldali politikai szervezetek, a nacionalista és etnikai csoportok, valamint a forradalmárok használták fel. |
Terminológia | A dzsihádban tevékenykedő személyt mujahidnak nevezik, amely többes számú mujahideen. | A terrorizmussal foglalkozó személyt terroristának nevezik, amelynek többes számú terroristája. |