Kulcskülönbség: A hang olyan mechanikus rezgés, amely áthalad egy olyan közegen, mint a gáz, a folyadék vagy a szilárd anyag, hogy hang legyen. A hangok frekvenciákból állnak, amelyek közül néhányat hallunk, míg másokat nem tudunk. A hangot technikailag mechanikai zavarként határozták meg, amely egy rugalmas közegen halad át. A fény olyan elektromágneses sugárzás, amely az emberi szem számára látható. A fény akkor látható, ha a felületről tükröződik, és hullámhosszakban is mérhető. A látható fény (az emberek számára látható fény) 380 nm és 740 nanométer közötti hullámhosszú. Az összes elektromágneses sugárzáshoz (EMR) hasonlóan a fényt kis mennyiségű „fotonok” -nak nevezett „csomagokban” bocsátják ki, és a hullámrészecskék kettősségét mutatják.
A hang olyan mechanikus rezgés, amely áthalad egy olyan közegen, mint a gáz, a folyadék vagy a szilárd anyag, hogy hang legyen. A hangok frekvenciákból állnak, amelyek közül néhányat hallunk, míg másokat nem tudunk. A hangot technikailag mechanikai zavarként határozták meg, amely egy rugalmas közegen halad át. A tápközeg nem korlátozódik a levegőre, hanem a fa, fém, kő, üveg és víz is lehet. A hang hullámokban halad: főleg hosszanti és keresztirányú hullámok. A hosszirányú hullámok olyan hullámok, amelyek rezgési iránya megegyezik a menetirányukkal. A médiában a közeg iránya ugyanaz vagy ellentétes irányban van a hullám mozgásának. A keresztirányú hullám olyan mozgó hullám, amely az energiaátadás irányára merőleges oszcillációból áll; például ha egy hullám vertikálisan mozog, az energiaátvitel vízszintesen mozog.
A hang tulajdonságai: frekvencia, hullámhossz, hullámszám, amplitúdó, hangnyomás, hangintenzitás, hangsebesség és irány. A hangsebesség fontos tulajdonság, amely meghatározza a hangzás sebességét. A hangsebesség attól függ, hogy melyik közegen halad át. Minél nagyobb a rugalmasság és annál kisebb a sűrűség, annál gyorsabb a hang. Emiatt a hang gyorsabban halad a szilárd anyagokban, mint a folyadékok és gyorsabban folyadékokban, mint a gáz. A How Stuff Works szerint „32 ° F. (0 ° C), a hangsebesség a levegőben 1, 087 láb / másodperc (331 m / s); 68 ° F-on. (20 ° C.), Ez 1227 láb / másodperc (343 m / s). ”A hang hullámhossza az a távolság, amelyen a zavar egy ciklusban halad, és a hang sebességével és gyakoriságával függ össze. A magas frekvenciájú hangok rövidebb hullámhosszakkal és alacsonyabb frekvenciájú hangokkal rendelkeznek, amelyek hosszabb hullámhosszúságúak.
A fény olyan elektromágneses sugárzás, amely az emberi szem számára látható. A fény akkor látható, ha a felületről tükröződik, és hullámhosszakban is mérhető. A látható fény (az emberek számára látható fény) 380 nm és 740 nanométer közötti hullámhosszú. Az összes elektromágneses sugárzáshoz (EMR) hasonlóan a fényt kis mennyiségű „fotonok” -nak nevezett „csomagokban” bocsátják ki, és a hullámrészecskék kettősségét mutatják. Ez a tulajdonság akkor áll fenn, ha a részecskék mind a hullámok, mind a részecskék tulajdonságait mutatják. A fény változó funkció, és sok tulajdonsága még nem fedezhető fel vagy jelenleg megfigyelés alatt áll. Úgy gondolják, hogy a fény gyorsabban utazik, mint bármi a világegyetemben; azonban a kutatóknak sikerült lelassítani a fénysugarat 38 kilométerre, ami körülbelül 18 milliószor lassabb az eredeti sebességnél.
A fény tulajdonságai: intenzitás, terjedési irány, frekvencia vagy hullámhossz-spektrum, sebesség és polarizáció. A vákuum normál fénysebessége 299 792 458 méter / másodperc. A fény mögötti elmélet folyamatosan változik az új kutatások feltárása nélkül. Kezdetben Pythagoras azt javasolta, hogy a fénysugarak egy személy szeméből származnak, és egy tárgyat ütöttek.
Ibn al-Haytham, a híres geometriai optikai szakember azt állította, hogy a látás olyan fény következménye, amely egy olyan tárgyat eredményezett, amely aztán tükröződik a személy szemén, ami látást eredményezett. A fényvisszaverődés és a fénytörés két fő tulajdonságát elsősorban a könnyű utazások leírására használják. A fénysugár fényes sima felületet ér el, és visszapattan. A visszaverődés törvénye kimondja, hogy a sugár a felületről egyenlő szöget zár be a szögbe, amelybe a felület megüt. A refrakció törvénye azt sugallja, hogy ha egy fénysugár egy átlátszó közegről egy másik átlátszóra halad át, például levegőből vízbe, akkor a sebesség és a hajlítási mód megváltozik. Ez az oka annak, hogy a gyémántok olyan csillogóak, hogy a fényt lassítja, amikor áthalad rajta. A refrakciót akkor is használják, ha a látást korrigáljuk; egy bizonyos szögben ívelt üveg használatával a személy látása korrigálható úgy, ahogy a fény visszaverődik a szemben. A vákuumos fény sebességét másodpercenként 186 000 mérföldön (kb. 300 000 kilométerenként) mérik. Mivel a fény a legtöbb forgatókönyvben hullámnak minősül, azt a frekvenciákban is mérik, amelyek rövid hullámhosszúsága magas frekvenciájú és nagy energiájú és hosszú hullámhosszúságú, alacsony frekvenciájú és alacsony energiájú.
A fényt követve a hullámelmélet jött létre. Más kutatók, köztük Max Planck és Albert Einstein kezdtek kutatni fény segítségével. Planck azt javasolta, hogy a fény hordozza az energiát, amelyet Einstein egy olyan kísérletben fejtett ki, ahol fényt vetett egy fémfelületre, és megállapította, hogy a fény átadja az energiájukat az elektronokba, amelyek a fém mentén mozognának, vagy kilöknének belőle. Ez fényfényképeket eredményezett, és azt sugallta, hogy bizonyos forgatókönyvekben a fény részecske volt. Niels Bohr tovább fejleszti ezt az elméletet, kijelentve, hogy az elektronok magasabb orbitális szintről egy alacsonyabbra váltanak, és fényt adnak a képek módjában. Ez azt eredményezte, hogy a fény mind a hullámok, mind a részecskék mindkét tulajdonságával rendelkezik.
A hangnak és a fénynek sok hasonló tulajdonsága van, például mindkettő hullám, és mindkettő közegre utal. Ugyanakkor sok különbséget is tartalmaznak. A hanghullám a hullám rezgése vagy megzavarása olyan tárgy miatt, amely hangot eredményez. Ugyanakkor a hangnak közegre is szüksége van az utazáshoz. Vákuumban nincs hang, mivel nincs levegő, így a hang nem utazik. Ezért nincs hang az űrben. A fénynek a hullám és a részecske kettős tulajdonságai vannak. A fény nem igényel konkrét közeget az utazáshoz, és így a fény még az űrben is látható. A fény egyfajta energia is, amelyet akkor mutatnak be, amikor egy elektron egy magasabb orbitálról egy alacsonyabb pályára vált. A fény a hanghoz képest gyorsabban utazik; ezért láthatjuk először a világítást, és később halljuk a mennydörgést.
