Kulcsfontosságú különbség: Elk és Caribou a szarvas család részét képezik, és ezért nagyon hasonlít egymásra. Számos különbség van azonban közöttük is. Európa nagy részében a jávorszarvát „wapiti” -nak nevezik, míg a caribou rénszarvasnak nevezik.
A jávorszarvas egy nagy testű szarvasfaj, amely elsősorban Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában található. Azonban új területekre és élőhelyekre kerültek bevezetésre, mint például Argentína, Ausztrália és Új-Zéland. Európa nagy részében a jávorszarvát „wapiti” -nak nevezik, ami a Shawnee és a Cree szóból, a waapiti szóból származik. A Wapiti-t különösen az ázsiai alfajokhoz használják. Az Euráziaban az elk nevet az Alces alces fajokra utalják, amely lényegében a jávorszarvas.
Caribou is nagy testű szarvasfaj. Elsősorban az északi-sarkvidéki és a szubarktikus régiókban él, beleértve Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Grönland északi régióit. Caribou Európában rénszarvasként ismert.
Az Elk és Caribou részletes összehasonlítása:
Jávorszarvas | Caribou | |
Tudományos osztályozás | Animalia - Chordata - Mammalia - Artiodactyla - Ruminantia - Cervidae - Cervinae - Cervus | Animalia - Chordata - Mammalia - Artiodactyla - Cervidae - Capreolinae - Rangifer |
Faj | Cervus canadensis | Rangifer tarandus |
alfaj | Számos alfaj - hat Észak-Amerikából és négy Ázsiából | Míg általánosan elterjedt és számos, néhány alfaja ritka, és legalább az egyik már kihalt. A rénszarvasnak számos alfaja van, amelyek a földrajzi helyszíntől függően változhatnak. A rénszarvasnak azonban két fő típusa van, attól függően, hogy milyen ökoszisztémát élnek, mint Tundra rénszarvas (hat alfaj) és az erdei rénszarvas (három alfaj). |
Alternatív nevek | Wapiti Európában; az Eurázsia bálna Alces alces, azaz Moose. Az ázsiai alfajokat néha a marálnak is nevezik. | Rénszarvas Európában |
Védelmi állapot | Legkevésbé érintett | Legkevésbé érintett |
Habitat | Erdő és erdő szélén | Sarkvidéki és szubarktisz régiók |
Találhatók | Elsősorban Nyugat-Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában. Bevezették Argentínában, Ausztráliában és Új-Zélandon. | Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Grönland északi területei. |
Diéta | Füvek, növények, levelek és kéreg. A nyár folyamán a jávorszarvas szinte állandóan eszik, naponta 4-7 kilogrammot fogyasztva (8, 8 és 15 font). | Főként télen enni zuzmókat, különösen rénszarvas moha. Ugyanakkor a fűzfa és a nyírfa leveleit, valamint az üledéket és a füvet is eszik. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy alkalmanként kedvenceiket, sarkvidéki és madártojásokat is táplálnak. |
Jellemzők | A populációk az agancs alakjától és méretétől, a test méretétől, a színeződéstől és a párosodástól függően eltérőek. Az eurázsiai alfajok DNS-vizsgálatai azt mutatták, hogy az agancsok, a sörény és a foltfoltok fejlődése "klimatikus életmódbeli tényezők" alapján történik. Észak-Amerikában a férfiakat bikáknak nevezik, a nőstényeket teheneknek nevezik. Ázsiában a szarvas és a hátsó rész helyett néha használják. A hüllőknek a szarvasmarhahoz hasonló, négy kamrájú gyomrája van. | A rénszarvas színe és mérete jelentősen eltérő. A rénszarvasok az egyetlen emlős, akik láthatják az ultraibolya fényt. A jávorszarvashoz hasonlóan a rénszarvasok speciális orrmellényeket tartalmaznak, amelyek orr-turbinális csontokat tartalmaznak, amelyek drámai módon növelik az orrlyukak felületét. A bejövő hideg levegőt az állatok testhője melegíti, mielőtt belépne a tüdőbe, és a vizet kondenzálják a lejárt levegőből, és elkapják, mielőtt a szarvas lélegzetét kilégzik. Ezt követően a beáramló levegő nedvesítésére és a nyálkahártyákon keresztül történő felszívódásra használják. A rénszarvasnak négy kamrájú gyomrája van. |
Szőrme | Vöröses árnyalatú hajfestésük, valamint nagy, bolyhos színű foltfoltok és kisebb farok. Az ősz folyamán a jávorszarvas vastagabb szőrzetet termel, ami segít télen szigetelni. Nyár elején a nehéz téli kabátot eldobta. | A szőrzet színe jelentősen változik, mind az egyén, mind a szezon és alfaj függvényében. Az északi populációk, amelyek általában viszonylag kisek, fehérebbek, míg a déli populációk, amelyek jellemzően viszonylag nagyok, sötétebbek. A szőrzetnek két réteg szőrme van: egy sűrű, gyapjas aljszőrzet és hosszabb hajú kabát, amely üreges, levegővel töltött szőrszálakból áll. |
agancs | Csak a férfiaknak van agancsuk. A bika (hím) jávorszarvas agancsai elérhetik a lábát (1, 2 méter) a feje fölött, így az állati tornyok (2, 7 méter) magasak. A Bull elk márciusban elveszíti agancsjait, májusban újra növekszik. | Mindkét nemzet agancsot termel, bár jellemzően nagyobb a férfiaknál. Van azonban néhány populáció, amelyben a nőknek teljesen hiányoznak az agancsok. A skandináv népességben a régi férfiak agancsai decemberben leesnek, a fiatal férfiak kora tavasszal esnek le, és a nők nyáron leesnek. A legnagyobb fajoknál a nagy férfiak agancsjai akár 100 cm (39 in) szélességben és 135 cm (53 hüvelyk) tartományban lehetnek a gerenda hosszában. Az élő szarvasfajok között a testmérethez viszonyított legnagyobb agancsuk van. |
paták | Minden lábon egyenlő számú lábujj van, hasonlóan a tevékhez, kecskékhez és szarvasmarhákhoz. | A rénszarvas kendők alkalmazkodnak a szezonhoz: nyáron, amikor a tundra puha és nedves, a lábtalpak szivacsszerűekké válnak, és extra tapadást biztosítanak. Télen a párnák összezsugorodnak és meghúzódnak, és felfedik a héja peremét, amely a jégbe vágja, és a héjazott hóba csúszik. Ez azt is lehetővé teszi számukra, hogy a hóban lerakják kedvenc ételeiket, olyan típusú zuzmót, amelyet rénszarvasmossnak hívnak. |
Átlagos élettartam | 8-12 év a vadon élő, 20 éves vagy annál hosszabb fogságban. | 15 év a vadonban |
Méret | Magasság a vállon, 4-5 láb (1, 2-1, 5 m) | 4-5 láb (1, 2-1, 5 m) a vállon |
Súly | 325–1 100 font (147-499 kg) | 240-700 kg (109-318 kg) |
Csoport név | Banda | Csorda |
Viselkedés | A felnőtt elk általában az egynemű csoportokban marad az év nagy részében. A rothadás alatt ismert párosodási időszak alatt az érett bikák versenyeznek a tehenek figyelmeztetéséért, és megpróbálják megvédeni a nőstényeket a háremben. A ritualizált párzási magatartások közé tartozik a kiküldetés, az agancs birkózása (sparring), és a bugling, a hangos hangok sorozata, amely a férfiak felett dominál és vonzza a nőstényeket. A bikák ugyancsak lyukakat ásanak a talajban, amelyben vizelnek és testüket görgetik. A vizelet belebújik a hajába, és külön szagot ad nekik, ami vonzza a tehéneket. | A párzás szeptember végétől november elejéig történik. A férfiak harcolnak a nőkért való hozzáférésért. Két férfi egymással együtt rögzíti egymás agancsjait, és megpróbálja elhúzni egymást. A leginkább domináns férfiak 15-20 nőstényt gyűjthetnek össze. Ez idő alatt egy férfi abbahagyja az étkezést és elveszíti testrészeit. |
Reprodukció | A női szarvasok csak egy vagy két napos rövid fúrási ciklussal rendelkeznek, és az érlelés általában egy tucat vagy több kísérletet tartalmaz. A nőstények egy időben és nagyon ritkán két utódot hozhatnak létre. A terhességi időszak 240-226 nap, az utódok pedig 15 és 16 kilogramm között vannak (33 és 35 font). A borjak foltosak, ahogyan sok szarvasfaj esetében is gyakori, és nyár végére elveszítik foltjukat. | A rénszarvasok szezonális tenyésztők. A tenyésztési szezon, vagy a rut, általában szeptember elején kezdődik, 3-4 hétig tart. A terhességi idő körülbelül 7 hónap (210-220 nap). A borjak a következő májusban vagy júniusban születhetnek. 45 nap elteltével a borjak képesek legeltetni és takarmányozni, de a következő őszig folytathatják a szopást, és függetlenné válnak anyjuktól. |
elvándorlás | Ahogyan ez a sok szarvasfaj esetében is igaz, különösen a hegyvidéki régiókban, a jávorszarvasok tavasszal nagyobb magasságú területekre vándorolnak, a visszavonuló hóok után, és az ellenkező irányba az ősszel. A vadászati nyomás a migrációt és a mozgásokat is befolyásolja. | Az észak-amerikai karibou népessége minden földfelszíni emlős legtávolabbi vándorlását vándorolja, amely évente 5000 km-re utazik, és 1.000.000 km2-t (390 000 négyzetméter) fed le. Általában naponta 19–55 km (12–34 mérföld) utazás közben a caribou 60–80 km / h sebességgel futhat (37–50 mph). |
Kereskedelmi felhasználások | A bálványokat fogságban tartják, vagy tenyésztették, vadászatra, hústermelésre és bársonygyűjtésre. A húst általában nem nagy mennyiségű hústermelésre szedik. Antler bársony, amelyet Kelet-ázsiai gyógyászatban használnak. Az elkisapokat évezredek óta használják tepee borítás, takarók, ruházat és lábbelik számára. A modern felhasználások dekoratívabbak, de a jávorszarvasbőr cipők, kesztyűk és övek nem ritkák. | A vadon élő rénszarvas vadászat és a félig háziasított rénszarvasok (húst, bőrt, agancsot, tejet és szállítást) terjesztése számos sarkvidéki és szubarktisz nép számára fontos. |
Kulturális | Az elk fontos szerepet játszott számos nép kulturális történetében. A jávorszarvasok piktogramjait és petroglifjait több ezer évvel ezelőtt sziklákba faragták. A jávorszarvas szellemi szerepet játszott a Lakota társadalomban. | A rénszarvas jól ismert a mítosz miatt, amelyben a Santa Claus szánkóját a repülő rénszarvas húzza. |