Kulcskülönbség: Egy kémiai vegyület empirikus képlete a vegyületben lévő elemek atomjainak legegyszerűbb pozitív egész számát mutatja. A vegyület molekuláris képlete, más néven kémiai képlet, az a mennyiség, amellyel az egyes elemek az adott vegyületben kifejezhetők.

A képletek fontos szerepet játszanak a kémia és a fizika területén. Bár az elemet vagy molekulát a közönséges nevével lehet mondani, nem ad sok információt az említett elemről vagy molekuláról. Ezért a képleteket használjuk. A képlet típusától függően bizonyos típusú információkat szolgáltathat a molekuláról, amelyet a személynek vissza kell adnia a periodikus táblázathoz. Kétféle általánosan használt képlet létezik: empirikus és molekuláris.

A kémiai vegyület empirikus képlete a vegyületben lévő elemek atomjainak legegyszerűbb pozitív egész számát mutatja. Nem utal a vegyület izomerizmusára, szerkezetére vagy az atomok abszolút számára. Ez nem biztosítja az atomok valós számát egy vegyületben. Például a glükóz molekuláris képlete C 6H ₁₂ 0 ₆, így empirikus képlete CH2O. Ez mutatja az egyes elemek atomjainak arányát. Tehát a szén és az oxigén állandó atomjához két hidrogénatom szükséges. Az empirikus képletet a legtöbb ionos vegyület és a makromolekulák standardként használják. A Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Szövetsége (IUPAC) az „empirikus képletet” határozza meg: „Az atomszimbólumok egymás mellé állításával és a megfelelő alrendszerekkel, hogy a lehető legegyszerűbb formulát adjon ki egy vegyület összetételét.” Két különböző vegyület osztozhat az empirikus képlet. Például a bután molekuláris képlete C4H8, amely az empirikus képlet CH2, míg az etilén molekuláris képlete C2H4, ami empirikus képletét ugyanaz, mint a CH2. Ezek azonban két különböző vegyület. Az empirikus képlet általában egy vegyület molekuláris képletének meghatározására szolgál.

A vegyület molekuláris képlete, más néven kémiai képlet, az a mennyiség, amellyel az egyes elemek az adott vegyületben kifejezhetők. Például az etanol molekuláris képlete CH3CH20H, amely azt jelenti, hogy 6 hidrogénatomot, két szénatomot és egy oxigénatomot tartalmaz. Az atomok elhelyezése és összekapcsolása alkotja a vegyületet. Ha a vegyületek eltérő módon kapcsolódnának, akkor egy teljesen különböző vegyületet képezne. A kémiai képletet általában egy kémiai elem szimbólumokkal, számokkal jelöljük, és más szimbólumokat is tartalmazhatnak, mint például zárójelek, kötőjelek, zárójelek, plusz (+) és mínusz (-) jelek. A molekuláris képlet biztosítja a vegyület megfelelő szerkezetét. Ez azonban különbözik a strukturális képlettől, amely megmutatja, hogyan kapcsolódnak az atomok közötti kötések. A kémiai reakciókban általában a molekuláris képletet alkalmazzák a kémiai adatok vagy változások ábrázolására. A molekulatömeg szintén hasznos egy vegyület molekulatömegének kiszámításához. Ezenkívül segíthet megjósolni az ionok számát egy vegyületben, és hányan felszabadulnak, ha ionos vegyületben vízben oldjuk. A molekuláris képlet nem használható a vegyület pontos molekuláris elrendezésének meghatározására. Ennek oka, hogy egyetlen vegyületet használhatunk több szerkezeti képlet létrehozására, amelyek izomerekként ismertek. Az izomerek olyan vegyületek, amelyek ugyanolyan molekuláris képlettel rendelkeznek, de más szerkezeti képlettel rendelkeznek. A molekuláris képlet segíthet feltárni egy molekula minden lehetséges izomerjét.

Mindkét képletet gyakran használják a kémia és a fizika területén, a személy szükségletétől függően.