A legfontosabb különbség: az ISO kép egy optikai lemez archív fájlja. A CSO az ISO fájl tömörített változata.
Az ISO-képeket tömörítetlen formátumban tárolják, és CD- vagy DVD-írásra is felhasználhatók. Az optikai lemezeket az eredeti eredeti digitális másolataként .ISO formátumban lehet archiválni. A programok, mint például a PowerISO, letölthetik a szoftvert CD-ről vagy DVD-ről, és a .iso képeket más CD vagy DVD írására használták.
Az ISO-kép előnye, hogy az optikai lemezektől eltérően a kép bármilyen adatkapcsolaton vagy cserélhető adathordozón, például USB-meghajtón keresztül átvihető.
A CSO kép alapvetően az ISO fájl tömörített változata. Lényegében úgy működik, mint egy .zip fájl a számítógépekben. A CSO-képeknek a .cso fájl kiterjesztése van. A CSO-képeket néha CISO-nak is nevezik. Ez volt az első tömörítési módszer az ISO számára. A CSO-kép előnye, hogy tömöríti az ISO-fájlokat, így kevesebb memóriát vesz igénybe, mint az eredetileg. Ezért gyorsabban tölthetők fel, tölthetők le, vagy másolhatók át hordozható adathordozókra.
A CSO-kép hátránya azonban, hogy egyes programok, amelyek képesek az ISO-kép olvasására, előfordulhat, hogy nem tudják elolvasni a CSO-képet. Ez valószínűleg a tömörítésnek köszönhető, ugyanaz, mint a .zip. Sok program nem tudja beolvasni a .zip fájlt, vagy a betölteni kívánt fájlokat le kell tömörítenie. Ez hosszabb időt vesz igénybe, mivel a fájlokat először le kell tömöríteni, majd betölteni. Ugyanez vonatkozik a .cso fájlokra is. Mindazonáltal ezek a programok nagyon ritkák, mivel a legtöbb a CSO képekkel kompatibilis, és a nem létezők hamarosan a CSO növekvő népszerűsége miatt lesznek.
